Az Egészség-Város / Info-Város Magyarország beruházás
(1.) Bevezetés
Magyarország az élet minden területén egyre gyorsuló ütemben csúszik le a világ többi országához képest. Ezt a folyamatot minden pénzügyi, gazdasági, társadalmi mutató jól jelzi. Ahogy tapasztaljuk, ezt a lefelé mozgó spirált semmilyen hagyományos gazdasági-politikai megoldással nem tudjuk megállítani, ezért szükség van egy olyan ellenpontra, mely képes az országot újra a sikeres országok közé lendíteni. Az „egészségipar” és az informatika két olyan terület, amely ma is képes arra, hogy jelentős beruházásokat és fejlesztéseket eszközöljön, és a magas hozzáadott érték miatt jelentős bevételt eredményezzen. Ezért hazai és külföldi szakmai és pénzügyi partnerekkel fel kívánunk építeni Magyarországon egy csúcstechnológiai ’Egészség-Város’-t (Medical City of Hungary) és ’Info-Város’-t (Info City of Hungary), melyekben a világon ma elérhető legmagasabb szintű orvosi ellátás és informatikai alkalmazások, valamint kutatás-fejlesztés és oktatás valósul meg a robotsebészettől és intelligens művégtagoktól kezdve az őssejtterápián át az űrkutatási célú fejlesztésekig.
Az Egészség-Város és Info-Város létesítése célirányosan elősegíti a hazai egyetemek oktatásának, szakképzésének és kutatás-fejlesztésének modernizálását. Az Egészség-Város olyan minőségi lépcsőt jelent majd a magyar egészségügyi ellátórendszerben, mely nemcsak a magasan képzett magyarországi orvosokat és ápolónőket tartja Magyarországon, hanem a világ minden részéről vonz ide szakembereket, mely által az Egészség-Város Európa egészségügyi fővárosa, a magyarországi gyógyfürdőkkel és egészséghotelekkel együttműködve pedig az egészségturizmus európai központja lesz.
Az Egészség-Városban 15.000, az Info-Városban 10.000 nagy szellemi tudást igénylő munkahelyet (orvos, ápolónő, gyógytornász, egészségügyi szakszemélyzet, informatikus, mérnök, kutató, fejlesztő, oktató) fogunk létesíteni. Ez hosszú távra lehetőséget biztosít majd a magyar fiataloknak, hogy világszínvonalú körülmények között, nagy hozzáadott értéket előállítva, kimagasló fizetéssel stabil, biztonságos életet teremtsenek maguknak és családjuknak, 2-3-4 gyermeket is vállalva, ami a középosztály megerősödését, és demográfiai értelemben pozitív, bővülő reprodukcióját teszi lehetővé.
Az Egészség-Városban kezelni kívánt évi több százezer beteg élelmezésére egy minőségi mezőgazdasági termelői hátteret kívánunk kiépíteni, míg a hagyományos gyógyászati technológiák alkalmazásával fel kívánjuk lendíteni a magyarországi gyógynövény-termesztést és -feldolgozást.
A két csúcstechnológiai városban felépítjük a Magyar Innovációk Házát is, mely kettős szerepet tölt be:
— egyrészt itt fog működni a teljes kutatás-fejlesztési lánc jogi, pénzügyi, könyvelési, auditálási, logisztikai, szellemi tulajdonjogi, munkaerő-ellátási, marketing, valamint nemzetközi szakmai és pénzügyi kooperációs szolgáltatást nyújtó háttere;
— másrészt a magyar feltalálók és találmányaik számára egy olyan lehetőséget fog biztosítani, hogy azok be tudjanak lépni a kutatás-fejlesztési lánc megfelelő szintjére szakmai minősítést követően.
A két csúcstechnológiai város, valamint a Magyar Innovációk Háza létrehozásával Magyarország méltó házigazdájává válna az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek is.
(2.) Az Egészség-Város Magyarország
Az egészségturizmus a jobb ár-érték arány miatt a külföldön elvégeztetett orvosi beavatkozásokat jelenti. Egy tavalyi felmérés szerint 16 sebészeti beavatkozás átlagára az USA-ban 10.629 USD volt, míg az egészségturisztikai célállomásokon (pl.: Szingapúr, Thaiföld, Dél-Korea) mindössze 1410 USD (forrás: Deloitte). Emiatt évente duplázódik például az orvosi beavatkozásokat külföldön elvégeztető amerikai betegek száma. Tavaly már 750.000 fő utazott ezért külföldre, 2017-re ez a szám már 16 millió lesz, mintegy 50 milliárd dollár értékben (forrás: Stumpf-Bíró Balázs).
Az ’Egészség-Város Magyarország’ első fázisát a Budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér közelében az alábbiak felépítésével kívánjuk megvalósítani mintegy 49 milliárd forint (260 millió USA dollár) tervezett beruházási költséggel:
– nyugati-típusú csúcskórház (300 ágy: szív- és érsebészet, ortopédia, agy- és gerincsebészet);
– Európai Regeneratív Gyógyászati (őssejtterápiás) Központ (200 ágy: szív, ideg, csont/porc);
– őssejt-alapú daganatterápiás központ (sejtszintű daganatterápia);
– gamma-kés sugárterápiás központ;
– rehabilitációs központ (szív, ortopédia, idegrendszer, őssejt);
– hagyományos kínai gyógyászati központ (TCM);
– hagyományos indiai gyógyászati központ (ayurveda);
– robotsebészeti központ (urológia, nőgyógyászat);
– érelmeszesedés elleni oltóközpont;
– kutatólaboratóriumok;
– három, legalább 4 csillagos hotel, hotelenként 200 ágy;
– 1000 fős konferenciaközpont;
– kiszolgáló és kényelmi létesítmények.
Az Egészség-Város Magyarország működésének logikai összefüggései:
(3.) A teljes Egészség-Város létesítésének hatása Magyarország fejlődésére
a.,
A teljes Egészség-Város működéséből évi 8 milliárd dollár bevétele lenne az országnak „valódi pénz” formájában, valóban elvégzett munka ellenértékeként.
b.,
Az Egészség-Városban és a hozzá kapcsolódó rendszerekben létesítendő 15.000 nagy szellemi tudást igénylő munkahely (orvos, ápolónő, gyógytornász, egészségügyi szak-személyzet, kutató, fejlesztő, oktató) hosszú távra lehetőséget biztosítana a magyar fiataloknak, hogy világszínvonalú körülmények között, nagy hozzáadott értéket „előállítva”, kimagasló fizetéssel stabil, biztonságos életet teremtsenek maguknak és családjuknak, 2-3 (4) gyermeket is vállalva, ami a középosztály megerősödését, és demográfiai értelemben pozitív, bővülő reprodukcióját tenné lehetővé.
A 15.000 új, csúcstechnológiai munkahely mellett létesíteni fogunk további 4000 szakmunkahelyet, az Egészség-Város működtetésére.
c.,
Az Egészség-Város (és Info-Város) létesítése, és munkaerő-felvétele megállítaná a jelenleg egyre gyorsuló szakember-elvándorlást Magyarországról.
d.,
Az Egészség-Város gyógyszer- és eszközigényének kielégítése komoly belső „export”-piacot jelentene a hazai érdekeltségű és még mindig világhíres magyar gyógyszer- és orvosiműszer-ipar számára, a jelentős többletforrások birtokában tovább erősítve pozícióját mind a hazai, mind a nemzetközi piacon — további magyarországi munkahelyeket is teremtve.
e.,
Egy nemzetközi színvonalú egészségügyi ellátó centrum felépítése (Egészség-Város) egyben a magyar egészségügy számára is komoly kihívást jelentene, és mind a dolgozók, mind a betegek részéről modernizációs és szemléletváltási kényszert jelentene.
f.,
Az oktatás mindhárom szintjén húzóerőként jelenne meg az Egészség-Város: a bemeneti „egyetemi” oktatás korszerűsítését kikényszerítené; az Egészség-Városban dolgozók számára egy folyamatos továbbképzést tenne lehetővé; míg harmadik országok felé orvosi tudás-, technológia- és menedzsment-exportőrökként léphetnénk fel.
g.,
A csúcsszintű orvosi ellátás és technológiai koncentráció csúcsszintű nemzetközi kutatás-fejlesztési projekteket, és azok finanszírozását is a magyarországi Egészség-Városba vonzaná. Ez jelentős terepet és lehetőséget adna a rendkívül jó kvalitásokkal rendelkező, innovatív magyar fiataloknak. A létrehozott innováció hatalmas érték. Sajnos Magyarországon ezt még mindig nem ismerik fel, és nem támogatják kellőképpen. Célom, hogy az Egészség-Városban a teljes innovációs-láncot megvalósítsuk, az ötlet megszületésétől a késztermék gyártásáig. Tehát az Egészség-Város nemcsak egy egészségügyi szolgáltató és oktató központ, hanem egy termékfejlesztő és –előállító központ is lenne! Ebben a komplexitásában a világon egyedülálló lesz!
h.,
Az Egészség-Város működését szervesen be kell illeszteni a hagyományos turizmusba, azzal mintegy szimbiózisban kell élnie. Az évi több százezer ideérkező, jól fizető egészségturista (és családtagjaik) hatalmas lehetőséget jelentenek a hagyományos magyar turisztikai ágazatnak is. Ez természetesen a hagyományos turizmus szereplőitől is egy jelentős, lényegi, minőségi javulást vár el, mind eszköz, mind szolgáltatási színvonal tekintetében. Ami valljuk be, alaposan rá is fér erre a szektorra. Ezért egy olyan partnerhálózatot kívánunk az egész országban kiépíteni, ahová ezt az évi több százezer egészségturistát (és családtagjaikat) szervezett módon tovább tudjuk küldeni a hagyományos turizmusba is.
(4.) Biomezőgazdaság és gyógynövény-mezőgazdaság
Az évi több százezer, egészség-turisztikai céllal Magyarországra érkező beteget jó minőségű, egészséges élelmiszerrel kell ellátni. Ezt ők a pénzükért el is várják. Szerencsére! Mert ez így ki fogja kényszeríteni a magyar mezőgazdaság minőségi átalakulását. Ami következményesen a magasabb hozzáadott érték miatt magasabb jövedelemhez is fogja juttatni a mezőgazdaságból élőket, és ami így kedvez egy minőségi, kellő jövedelemmel rendelkező, és így több gyermeket is vállalni kész gazdálkodói réteg kialakulásának. Ezért az Egészség-Városba és partner-turisztikai helyeire érkező betegek ellátására meg fogunk szervezni egy olyan gazdálkodói termelői és beszállítói hálózatot, mely minőségi, egészséges, magyar élelmiszer előállítására képes. A bio-mezőgazdaság ugyan munkaigényesebb és nagyobb szaktudást igénylő, de jövedelmezőbb is egyúttal. Különösen igaz ez a zöldség- és gyümölcs-ágazatra.
Meg fogjuk szervezni továbbá a hagyományos magyar gyógynövényi terápiás kultúrára alapozott gyógynövénytermesztést és -feldolgozást is (pl.: fekete ribizli, fekete berkenye, csicsóka, homoktövis..... stb.).
Mindez a mezőgazdaság szerkezetének átalakulását, minőségének és jövedelmezőségének emelkedését fogja eredményezni.
(5.) Az Info-Város Magyarország
Az Info-Város Magyarország egyszerre kutató-fejlesztő, gyártó és oktató-továbbképző központ is lesz, mintegy 10.000 új, csúcstechnológiai munkahelyet és 2000 működtető szakmunkahelyet teremtve benne.
Az Info-Város főbb tervezett tevékenységei:
— sebészeti robotok fejlesztése és gyártása;
— 3D mozgáselemző, mozgáskészítő és mozgásfejlesztő rendszerek fejlesztése és gyártása;
— (analóg) neuronszámítógépek fejlesztése;
— élettani folyamatok modellezése;
— infobionikai alkalmazások;
— mesterséges retina, mesterséges szem kifejlesztése és gyártása;
— idegrendszerrel vezérelhető intelligens művégtag (neuroprotézis) kifejlesztése és gyártása;
— űrkutatás, űrjárművek, űrrobot-technika, környezetadaptív önfejlesztő robotok;
— „zöld technológiák” fejlesztése;
— biztonsági rendszerek fejlesztése;
— háromdimenziós játékprogramok, rajzfilmkészítő programok fejlesztése;
— kommunikációs, adatátviteli szoftverek fejlesztése;
— beszéd- és viselkedéselemző szoftverek fejlesztése;
— pénzügyi, szolgáltatási szoftverek fejlesztése;
— menedzsment-szoftverek fejlesztése.
(6.) A Magyar Innovációk Háza: a teljes innovációs-lánc megvalósítása az ötlet megszületésétől a termék gyártásáig
A 2000-ben megfogalmazott „lisszaboni stratégia” azt a célt tűzte ki, hogy Európa 2010-re a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága legyen. A realitások azonban csattanós választ adtak erre a tervre: ma már nem az a kérdés, hogy Európa megelőzi-e az USA-t, vagy Japánt, hanem hogy versenyben tudunk-e maradni Kínával, Indiával vagy Brazíliával.
Mivel az elmúlt 9 évben én magam is végigjártam e kutatás-fejlesztési lánc minden szintjét (alapkutatás, kutatás-fejlesztés, a Semmelweis Egyetem első spin-off cégének, a Biokibernetika Kft.-nek a megalapítása, európai uniós pályázatok), így jó rálátásom van arra, hogy pontosan mit is kellene csinálni ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés váljon az ország gazdasági motorjává.
A megvalósítandó kutatás-fejlesztési program célja az, hogy a tudomány művelői, azaz az újat létrehozó, alkotó emberek számára egy folyamatos fejlődést lehetővé tevő útvonalat rajzoljunk fel (kutatói életpálya-modell), mely egy egységes kutatási felületből kiindulva lehetővé teszi, hogy az alapkutatástól a kutató eljusson az általa feltárt tudományos összefüggés alkalmazásán keresztül prototípus, vagy egy piacképes késztermék gyártásáig.
A modell a folyamatos továbblépésre ösztönző elemek mellett lehetővé teszi azt is, hogy a kutató az elért eredményének, illetve habitusának leginkább megfelelő szinten kiléphessen e kutatási láncból és a számára legtesthezállóbb tevékenységet – ezzel arányosított jövedelmezőséggel – végezhesse.
A modell nemcsak kifelé, hanem befelé is nyitott, lehetővé téve a nem akadémiai intézetekből származó magyar találmányok bekapcsolódását a kutatás-fejlesztési láncba, elősegítve ezzel megvalósulásukat és hasznosulásukat.
A modell vázlata:
1., Képzési szint: a doktori (Ph.D.) képzés kiegészítése gazdasági és jogi ismeretek, valamint vállalatvezetési ismeretek oktatásával.
2., Alapkutatási szint: egységes kutatási felület megteremtése például az OTKA-pályázati rendszer kiszélesítésével.
3., Hasznosítási szint: hasznosító (spin-off) vállalkozásokon keresztül prototípus előállítása.
4., Társulási szint: egy központi inkubátorházban a prototípus-mozaikokból egységes, komplex rendszerek összeállítása, majd a további fejlesztés céljából egy zártkörű részvénytársaság alapítása a találmányokból és spin-off vállalkozásokból.
5., Kísérleti fejlesztési szint: a prototípus-mozaikokból összeállt komplex rendszerek kihelyezése és kísérleti fejlesztése regionális inkubátorházakban a Regionális Egyetemi Tudásközpontokban.
6., Gyártási szint: a zártkörű részvénytársaság átalakul nyilvános részvénytársasággá, feltőkésíti magát, kiépíti a gyártókapacitásokat és megjelenik a nemzetgazdaságban.
A Magyar Innovációk Házában működne a teljes kutatás-fejlesztési lánc jogi, pénzügyi, könyvelési, auditálási, logisztikai, szellemi tulajdonjogi, munkaerő-ellátási, marketing, valamint nemzetközi szakmai és pénzügyi kooperációs szolgáltatást nyújtó háttere. A feltalálók és találmányaik számára pedig egy olyan ügyfélszolgálatot hozunk majd létre itt, amely a találmányok, ötletek, tervek minősítésével, besorolásával foglalkozik, és beilleszti azokat a kutatás-fejlesztési lánc megfelelő szintjére.
Húzóerőként az Egészség-Város és Info-Város Magyarország áll a kutatás-fejlesztési lánc végén, mely lehetőséget teremt az innovációk számára a nemzetközi minőségre, és gazdasági térbe való kijutásra.
Ehhez jó hátteret és lehetőséget ad az, hogy Magyarország lett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet házigazdája tavaly nyáron.
Mottónk nem is lehetne más, mint:
„Legyen Magyarország az európai innováció és tudásalapú társadalom központja!”
Budapest, 2010.